Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Ízeltlábuak, rovarok képes leírás - Állat, állatfajok bemutatása.tlap.hu
részletek »

Ízeltlábuak, rovarok - Állat, állatfajok bemutatása.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: allat.tlap.hu » Ízeltlábuak, rovarok
Keresés
Találatok száma - 11 db
Hangya

Hangya

Kis termetű, hártyás szárnyú rovarok, testhosszuk igen gyakran csak 1-2 mm. Potrohuk a torral nyélen át 1-2 bütyökkel ízesül. Fullánkja csak kevés fajnak van. Társas életűek, kisebb-nagyobb családokban, államokban, ún. bolyokban élnek. A hímek és a nőstények szárnyasok, a dolgozók és a katonák tökéletlen ivarszervű nőstények, mindig szárnyatlanok, fullánkjuk, vagy a potroh végén hangyasavtermelő mirigyük van. A dolgozók egyazon fajon belül is többalakúak lehetnek, szervezetük többféle feladat ellátására módosulhat. E kasztok valamelyikébe való tartozás a lárvakorban kapott táplálék eredményeként jön létre. A hangyák körében bizonyos munkamegosztás tapasztalható. A petéket a megtermékenyítés után szárnyukat levetett anyák, a királynők termelik. A nagy szemű hímek feladata kizárólag az anya megtermékenyítése. A boly védelméről a katonák gondoskodnak, az ivadékok és az anya táplálása a dolgozó hangyák kötelessége...

Katicabogár

Katicabogár

A katicabogarak (Coccinellidae) fajokban gazdag családja az összes égövekben elterjedt. Testük többnyire félgömbalakú, ritkábban kissé megnyúlt és felül rendszerint vörös vagy sárga színezetű. Szemük nagy és fínoman recézett. Lábfejükön három íz látható tisztán, a negyedik, az utolsóelőtti csak némely fajon látható jól, rendszerint azonban rejtett. A hatlábú lárvák gyakran szintén tarkaszínűek, szabadon élnek és hátukat tüskék és csücskök borítják. Alig van bogár, amely a nép érdeklődését és vonzalmát annyira megnyerte volna, mint a katicabogarak; ezt már számos népies nevük igazolja, melyek közül a következőket említjük: katica, katalinbogárka, kós kata, katalinka, fusskata, katinka, katicabogár, fusskati, istenkaticája, katicska, katóka, isten bogárkája, böde, Buda-bogár. Csúfneve is van: katapila, katipila, ami papucshőst jelent. Meg is érdemlik az ember szeretetét és védelmét, mert legtöbbjük hasznos húsevő, mindenféle apró növényellenség pusztítója. A katicabogarak ismertetésére szolgáljon példának a hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata L.), egyik legnagyobb és legismertebb fajunk. A valódi katicabogarak alcsaládjának (Coccinellinae) képviselője, melynél a második lábfejíz karéjos és a pofák a szem belső szegélyén ágasan kiszélesednek...

Légy

Légy

Élőhelye: Az egész Földön elterjedt, mindenütt jelen van, ahol táplálékot talál és hőigényét kielégítheti. Tulajdonságai: 0,5-0,7 cm hosszú. A szájszerve a végén párnaszerűen kiszélesedik. A fajra jellemző a cikcakkos repülés, a szobában gyakran a fényforrások körül kering. Az emberre csak ritkán száll. A szabad természetben is előfordul. Szaporodása: A nőstény élete folyamán 600-2000 petét rak trágyára, különböző rothadó, bomló anyagokra. Kedvező körülmények között már 8-10 nap alatt kifejlődhet egy-egy generáció. Ez az oka rendkívüli szaporaságának. A legyek legfontosabb tenyészőhelyei a trágyadombok, és más hasonló bomló állati, növényi anyagok. Egyetlen kilogrammnyi lóürülékben 5000-8000, ugyanannyi, sertésürülékben 15 000 légy fejlődhet...

Állat, állatfajok bemutatása magazin hírek
Madártani egyesület: ne etessük a vízimadarakat!
Madártani egyesület: ne etessük a... A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület(MME) arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék az állatokat. A madár- és természetvédelmi hatóságok, szervezetek világszerte küzdenek a vízimadarak etetése ellen, amely tömegesen sodorja...
Először tanult meg kardszárnyú delfin emberi szavakat utánozni
Először tanult meg kardszárnyú delfin... Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a...
A tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék
A tengerek óriásait veszélyeztetik a... A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag...
Pók

Pók

A pókok félelmetes gyilkosok: hálójukkal csapdába ejtik áldozatukat, majd mérget fecskendeznek belé. Bár a legtöbb pók mérges, az emberre csak nagyon kevés fajuk veszélyes, és az a kevés is inkább csak ijedtében csíp. A pókszabásúak az ízeltlábúak törzsének (Artyhropoda) egyik osztályát (Arachnoidea) alkotják. Mintegy 32 000 fajukat írták le. Méretük, formájuk és életmódjuk változatos, de a test alapszabása mindegyikükben közös. Minden pók teste két testtájra oszlik. Az elülső testtáj a fej és a tor összeolvadásával jött létre - fejtor a neve. Minden póknak négy pár ízelt lába van, ezek a fejtorhoz csatlakoznak. A hátulsó testtáj a potroh, ez hordozza az emésztés és a szaporodás szerveit, valamint a szövőszemölcsöket.

Rák

Rák

Az ízeltlábúak nagy családjába tartozik, így meglepő módon teste fejre, torra és potrohra tagolódik. Ha a potroh végső szelvényei összenőnek, akkor potrohpajzsnak nevezzük. Egyes rákoknak pajzsszerű a héj a hátára és az oldalára, ez a hátpajzs. Másoknak az egész testét kagylószerű héj veszi körül. Lábuk lehet állkapcsi láb, lapos lemezszerű levélláb (levéllábú rákok), két ágara osztott hasadt láb (hasadtlábú rákok), egyágú, vékony járóláb, a tor lábai közül ollót vagy félollót viselő fogóláb. Érdekesség, hogy majdnem minden rák váltivarú állat, mely azt jelenti, hogy belső megtermékenyülés után a petéiket magukkal cipelik, mégpedig a torukon, vagy potrohukon. Egyes ászkarákok és tízlábú rákok hímnősek, ami azt jelenti, hogy előbb hímek, majd ugyanazok az állatok nőstényé alakulnak. Az alsóbb rendű rákok között előfordul a szűznemzés is...

Rovar

Rovar

A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egyik osztálya. Az állatvilág legnépesebb osztálya, az ismert állatfajok több mint a fele (57%, mintegy 700 ezer leírt faj) tartozik ide. A linkgyűjtemény a legnépszerűbb rovarokkal foglalkozó portálokat valamint az ismertebb rovarfajokat gyűjti össze. Ezenfellül hírek és cikkek is olvashatók a témáról.

Rovarok - Wikipédia

Rovarok - Wikipédia

A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egyik osztálya. Az állatvilág legnépesebb osztálya, az ismert állatfajok több mint a fele (57%, mintegy 700 ezer leírt faj) tartozik ide. Mivel folyamatosan írnak le új fajokat, ez az arány ennél jóval nagyobb is lehet. A rovarfajok számát egyesek 3 millió becslik, mások 30 milliót sem tartanak lehetetlennek. A rovarok a Föld szinte minden biotópjában megtaláljuk, de főleg a szárazföldeken. A világtengerekben csak kevés fajuk ismert. Testük szelvényezett, az egyes szelvények pedig más-más funkciót látnak el. Embriójuk a petében fejlődik, ahonnan a fejlődés későbbi szakaszában lárvaként bújik elő. A lárva stádium több vedlésen át tarthat, míg a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) lárvái bebábozódnak, végül pedig a bábból kifejlett rovarként (imágó) bújnak elő. Tudományos nevük, az Insecta a latin insectus szó többes alakja: azt jelenti, hogy bevágottak. Azért kapták ezt a nevet, mert három nagy testtájukat befűződések választják el. A magyar rovar szó a nyelvújításkor keletkezett a rovátkolt barom kifejezésből. A rovarokkal foglalkozó tudományt entomológiának nevezik...

Sáska

Sáska

Sáskák (Acrididae) az Egyenesszárnyú rovarok rendjének mezőgazdaságilag legfontosabb családja. Négy szárnyuk van. Az első pár keményebb, mint a hátsó s az utóbbi számára fedőül szolgál. Hallószervük az első potrohszelvény két oldalán foglal helyet. A lábfej 3 ízből áll, hátsó lábaik ugrólábak. Külön ciripelőszerv nincs, a hang úgy jön létre, hohy a hím hátsó combjának belső oldalát a szárnyfedő hosszanti eréhez dörzsöli. A csáp a testhossz felénél rövidebb. Kizárólag növényi táplálékon élő nappali állatok. Tartózkodási helyük a talaj szintje. Zavarva ugyancsak, miközben kiterjesztett szárnyaikat rezegtetve ejtőernyőül használják. Ősszel elpusztulnak, csak a talajba rakott petéik telelnek át. Ezekből tavasszal kelnek ki a nimfák, melyek a kifejlett állathoz hasonlítanak. Fejlődésük félátalakulás: többszöri vedlés után fejlődik ki szárnyuk és érik el az ivarérettséget...

Szitakötő

Szitakötő

A vízi-rovarokkal foglalkozó honlap létrehozásának ötlete onnan ered, hogy magam is tapasztaltam kutatásaim során a szitakötőkről szóló hazai szakkönyvek hiányát valamint a külföldi irodalom nálunk nehezen alkalmazható voltát. És hát hol is keresgélne tovább ezek után az ember? Természetesen az interneten. Itt sem dúskálhatunk a jó hazai szakmai anyagok közt. Így elhatároztam, hogy létrehozok egy főként hazai kutatási anyagokat, és nálunk is használható külföldi tartalmakat összefogni próbáló honlapot.

Hirdetés
Szúnyog

Szúnyog

Élőhelye: Az egész Földön elterjedt állatok, még az olyan sarkvidéki területeken is hatalmas tömegekben élnek, ahol csak nagyon kevés élőlény találja meg az életfeltételeit. Tulajdonságai: Karcsú, megnyúlt alakúak. Testfelületüket apró, mikroszkopikus pikkelyek és szőröcskék borítják. A nőstények szívókája hosszú. A hímek csápja rendszerint tollasan szőrözött, a nőstényeké pedig fonalszerű, legfeljebb rövid szőröket visel. A szúnyogok hallása fejlett. Szaporodása: A hallószerveknek elsősorban az ivarok egymásra találásában van nagy jelentősége. Vizekben fejlődhetnek ki. Fejlődésük gyors, - a mi viszonyaink mellett a lárvastádium 5-18 napig tart. A szúnyogok lárvái, bár víziek, légköri levegővel lélegeznek. Utolsó előtti potrohszelvényükön hosszú légcsövük van, melynek végét többnyire a víz felszínére helyezik, miközben testük fejjel lefelé függ a vízben. A bábok is vízben tartózkodnak, feltűnően mozgékonyak. Egy esztendőben 5-7 nemzedékük is van. A telet a megtermékenyített nőstény védett helyekre húzódva vészeli át...

Tücsök

Tücsök

(Gryllidae), az igazi egyenesszárnyu rovarokhoz tartozó szökdelők egyik családja. Testük általában megnyult. Fejük vagy gömbölyü vagy félgömbös, illetőleg tojásdad v. lapított szivformáju. Szájrészeik rágásra alkotvák. Csápjaik rendesen a szemek között vannak elhelyezve, fonalasak s több ízüek. Potrohuk tiz gyűrüből áll. Szárnyfedőjük rövid, vizszintesen fekvő, mig hátulsó szárnyaik sokkal nagyobbak. Mellső két pár lábuk rövidebb, mint a hátulsó. Földi lyukakban laknak, növényi és állati anyagokkal táplálkoznak, s többnyire kártékonyak. Nagyobbára száraz, ritkán nedves talajon vagy növények lombjain élő állatok, melyek tapasztva vagy kaparva vájt üregeket és alagutakat készítenek. Mellső szárnyuk kiváló hangszer, amelyek segítségével a tücsök csicsereg, pricskol, csüröl, cirpel, trécsel vagy hegedül. E célból a him szárnyain az erek kiállanak és lehetnek egyenlő vagy különböző szerkezetüek...

Tuti menü