Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Madarak képes leírás - Állat, állatfajok bemutatása.tlap.hu
részletek »

Madarak - Állat, állatfajok bemutatása.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: allat.tlap.hu » Madarak
Keresés
Találatok száma - 13 db
Bagoly

Bagoly

Bagoly: (strigidae), A ragadozókhoz (Raptatores) tartozó madárcsalád. Testök köpcös. Fejük aránylag nagy; mellfalé álló, néha fátyollal körülvett nagy szemekkel. A fátyolt a szem körül sugárszerüen elhelyezkedett tollak formálják. Fejükön gyakran fülhöz hasonló tollpamatot találni. Nagy fülnyilásukat merev tollak veszik koszoru alakban körül. Csőrük erős, rövid, horgas és kiválóan alkalmas a zsákmány megragadására. Lábaik többnyire egészen a karmokig tollasak (gatyásak), négy ujjuak, a három előre álló ujj közül a külső vetélő. Az ujjak végén hatalmas sarlóalaku hegyes karmok vannak. Tollazatuk lágy, laza; röpüléskor legcsekélyebb zajt sem ütnek, azért zsákmányukat nesztelenül képesek megtámadni. A baglyok nappal nagyobberdőkben, romokban és faodukban elbujva, szóval ott tartózkodnak, ahol élőlények nem igen háborgatják és csak szürkületkor v. holdvilágos éjjel látnak eledelök után. Nagy szemeikkel sötétben igen jól látnak. Valamennyi bagoly a nagy uhu kivételével igen hasznos madár, a mezei gazdának valódi szövetségese. Fáradhatatlan egerészek, mely állatokat igen biztosan kerítik éles karmaikkal hatalmukba és horgas csőrükkel szétdarabolják...

Baromfik

Baromfik

Baromfik, azaz háztáji szárnyasokhoz tartozik: házilúd, kínai hattyúlúd, házikacsa, pézsmaréce, házityúk, gyöngytyúk, pulyka, japán fürj, házigalamb. Az egyik leggyakoribb háztáji baromfi, a Házityúk A baromfi darabolását bemutató ábra egy 1657-es német szakácskönyvből.

Daru

Daru

A darufélék családjának bemutatása. A honlap 15 család fajait mutatja be. A neveit magyarul, latinul és franciául adják meg. A magyar névre kattintva fényképeket tekinthetünk meg a kiválasztott családról.

Állat, állatfajok bemutatása magazin hírek
Madártani egyesület: ne etessük a vízimadarakat!
Madártani egyesület: ne etessük a... A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület(MME) arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék az állatokat. A madár- és természetvédelmi hatóságok, szervezetek világszerte küzdenek a vízimadarak etetése ellen, amely tömegesen sodorja...
Először tanult meg kardszárnyú delfin emberi szavakat utánozni
Először tanult meg kardszárnyú delfin... Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a...
A tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék
A tengerek óriásait veszélyeztetik a... A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag...
Fácán

Fácán

Az elmúlt évszázadokban és évtizedekben a fácánnak számos alfaját telepítették, (amelyek őshazája Ázsia) illetve vonták tenyésztésbe Magyarországon, ezek egymással kereszteződtek, így jött létre egy hibrid, amit vadászfácán-nak nevezünk. Ezek a vadászfácánok, mivel előszeretettel porfürdőznek, szeretik a laza homokos talajokat, legfeljebb 400 m tengerszint feletti magasságig érzik jól magukat, előnyben részesítik a sík és enyhén lankás vidékeket. Optimális élőhelye a változatos, fás-cserjés vegetációjú vidék, ahol jó búvóhelyet találhat. Magyarországon ősszel kedvelt társasvadászat a fácánvadászat. Évente mintegy 1,5 - 2 millió darab fácánt helyeznek ki, melyből 500-700 ezer kerül terítékre. Vadászati módok: A hagyományos hajtóvadászatok - U hajtás, ráhajtás - mellett különös élményt jelentenek a kutyás keresővadászatok. Ráhajtások alkalmával 8 - 10 fős vadászcsoport a sűrűn fedett területeket állja le, és a hajtók egy adott jelre kezdik meg a hajtást. Nagytömegű fácán hajtása és vadászata lehetséges így. U - hajtás (amit napjainkban ritkán rendeznek) alkalmával a vadászok és a hajtók U alakban állnak fel, és együttesen hajtják a területeket...

Fecske

Fecske

A fecske-félék élesen határolt családja 17 nembe sorolt 143 kicsi, csinos alakú, a sarlósfecskékhez nagyon hasonló fajból áll, azért régebben azokkal egy családba vették őket. Mellük széles, nyakuk rövid. Csőrük rövid, lapos, töve sokkal szélesebb, mint a hegye, majdnem egyenlőoldalú háromszög alakú; a felső káva hegye kissé hajlott; szájnyílásuk a szemtájig hasadt; lábuk rövid, gyenge, és apró karmokban végződik. Szárnyuk hosszú, keskeny és hegyes, elsőrendű evezőinek száma 10; ezek közül az első apró, merev tollacskává fejlődött vissza, a következő a leghosszabb; a tizenkét tollból álló fark (nem tízből, mint a sarlósfecskéé) mindig többé-kevésbbé villás, gyakran nagyon villás; tollazatuk rövid, testhezálló és felül többnyire fémfényű. Évenként csak egyszer vedlenek. A nemek színbeli különbsége aránylag csekély, a fiatalok azonban rövid ideig az öregekétől eltérő tollruhát hordanak. A fecskék minden világrészben és minden magassági és szélességi övben vannak elterjedve, bár az északi sarkkörön túl csak egyesével élnek és alig költenek...

Galamb

Galamb

Nyáron egyre nagyobb népszerűségnek örvend a galambvadászat, mely kiváló lőgyakorlat minden vadásznak. Balkáni gerle: Eredeti elterjedési területe Kis-Ázsiától kiindulva Közép-Ázsiában, Indián keresztül Hátsó-Indiáig terjedt. Lassú terjeszkedése e században kezdődött, ami hamarosan robbanásszerűvé vált. Magyarországi elterjedése: A balkáni gerle az 1920-as években Románia felől érkezett a Dél-alföldre, s kiváló alkalmazkodóképességét bizonyítva hamarosan elterjedt az egész ország területén. Ma már a síkságtól a hegyvidékig mindenhol megtalálható, abszolút kultúrakövető faj. Egyes populációi kimondottan emberi településekre, illetve azok köré települtek, de mezőgazdasági területeken is előfordul, mint fészkelő, olykor erdőszélek, galériaerdők is otthont adnak neki. Táplálkozni kora reggel és kora délután kijár a mezőgazdasági táblákra, előszeretettel a napraforgóra. Éppen ezért vendégeinknek elsősorban a Budapest közeli napraforgótáblákon szervezzük a gerlevadászatot, és kellemes, minden igényt kielégítő kis panziókban szállásoljuk el őket.

Gólya

Gólya

A nemzetséget jellemzik a hosszú, kúpalakú, síma, egyenes, szarubevonattal burkolt csőr, erősen befelé hajló és éles kávaél, a hosszú, jóval sarkon felül csupasz lábszár, a mérsékelten széles, elég tompa szárny, a tizenkét rövid tollból álló, lekerekített fark és a dús, csak néhány színből álló, de gyakran fényes tollazat. A fehér gólya (Ciconia ciconia Linn.) egérdemli, hogy első helyen említsük meg. Tollazata, a fekete evezők és a leghosszabb fedőtollak kivételével, piszkos fehér, szeme barna, a csőr lakk-, a láb vérvörös, szemkörüli csupasz foltja szürkésfekete. Hossza 110, kiterjesztett szárnymérete 224, szárnyhossza 68, farkhossza 26 cm. A gólya, a magas északi országok kivételével, sehol se hiányzik Európából, noha természetesen nem mindenütt található, mint költőmadár. Egyebek között Angliába is ellátogat, ahol azelőtt állítólag gyakori volt, de jelenleg már igen ritka és Görögországból szintén többé-kevésbbé visszavonult, mert Morea lakói a törökök szent madarát egészen elvadították. A gólya Spanyolország egyes tájain, amelyek egyébként nagyon megfelelnének neki, a ritkaságok közé tartozik. Tait szerint Portugáliában majdnem egész éven át található, csak télen tűnik el rövid időre. Dél-Oroszországban és a Káspi-, valamint Fekete-tenger körül gyakori. Kőnig szerint Algír némely részein gyakori költőmadár és Batna házain fészke nem ritkaság...

Madár

Madár

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó meleg vérű gerinces állatok. Mellső végtagjaik szárnyakká módosultak. A madárfajok nagy része ma is repülő életmódot folytat. Testüket tolltakaró borítja. Csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak. Fogak helyett csőrrel rendelkeznek. A linkgyűjtemény a legnépszerűbb madarakkal foglalkozó portálokat, valamint az ismertebb madárfajokat gyűjti össze. Ezenkívül hírek és cikkek között is böngészhetünk a témában.

Madarak - Wikipédia

Madarak - Wikipédia

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó meleg vérű gerinces állatok. Mellső végtagjaik szárnyakká módosultak. A madárfajok nagy része ma is repülő életmódot folytat. Testüket tolltakaró borítja. Csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak. Fogak helyett csőrrel rendelkeznek. A madarak mintegy 10 ezer fajjal a gerincesek második legnépesebb osztálya. Ebből Magyarország madárfajainak listája közel 400 fajt sorol fel. A madarak az Archosauriák fejlődési irányához tartozó hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia) egy csoportjának (Theropoda) ágából alakultak ki. A tollas dinoszauruszokból alakult ki a legkorábbi ismert madár, a jurakori Archaeopteryx. A madarak, bár igen változatos állatcsoport, testfelépítés szempontjából viszonylag egységesek. Jellegzetességeik elsősorban a repülőképesség kialakulásához kapcsolódnak. A madaraknak két koponyatípusát különböztetjük meg: a futómadarakra és tinamukra jellemző paleognath és a repülő madarakra, valamint a pingvinekre jellemző, fejlettebb felépítésű neognath koponyát. Emellett a madarakra általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű szemüreg...

Hirdetés
Paitev madaras oldala

Paitev madaras oldala

Ez a honlap mindazoknak szól, akik szeretik a madarakat, többet szeretnének tudni róluk... na meg azoknak, akik nem ismerik ezeknek az állatoknak a szépségét. A honlapot 2004-ben kezdtem el fejleszteni azért, hogy az emberek jobban megismerhessék a madarakat. Ezeket a gyönyörű állatokat sokan nem ismerik eléggé. Érdekességek a madárról: a tojó farktolla kb. 35, míg a hímé 75 centit is eléri. A tojásaikon felváltva ülnek, a fiókák fészeklakók (csupaszon jönnek a világra, szüleik gondoskodására szorulnak), szemük 5 nap után nyílik ki, ekkor a szüleik rovarokkal és apró kígyókkal táplálják őket. A fiókáknak már két hetesen zöldül a tolluk, és három hetesen kezdik meg repülési gyakorlataikat. Kifejlett korukban gyümölcsökkel, kígyókkal, csigákkal és rovarokkal táplálkoznak...

Papagáj

Papagáj

Szivárványlóri: Hím és nőstény: fejtollai sötétkékek; a tarkója sárgászöld; a háta, szárnyfedője és a farka zöld; melle, hasa sötétvörös széles sötétkék szegéllyel, alhasa, combja világoszöld, sötétzöld szegéllyel, csőre vörös. Sziklapapagáj: Feje, nyaka, köpenye és hátának felsőrésze olajbarna, háta alsó része, farkcsíkja és felső farkfedői sárgák, némi olajzöldes árnyalattal. Torka és begye szürkés-barna, a begytájék felső része kétoldalt fehéres, combja és hasának középső része narancsvörös, alsó része zöldes-sárga. Szárnyán a fedőtollak olajzöldek, a kézfedők és a kézevezők külső zászlói kékek, a karevezők külső zászlói kékes-zöldek. Szenegáli papagáj: hossza 23 cm, alapszíne zöld. Feje teteje, kantárja, és tarkója sötétszürke, fültájéka ezüstszürke, a fej többi része halványszürke.. Begyének alsó része, hasa, ságra, a zöld és a sárga terület határa V-alakú. Szárnya 15 cm, varka 7 cm hosszú. Nimfa papagáj: Körülbelül 32 cm hosszú. A hím túlnyomórészt szürke, különböző árnyalatokkal, feje sárga, hatalmas vörösessárga fülfolttal, bóbitája sárga, szárnya mentén fehér...

Papagáj

Papagáj

A papagájfélék (Psittacidae) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe tartozó egyik család. A papagaj.tlap.hu linkgyűjtemény az ismertebb papagájfajokat és a papagájok tartását mutatja be. Ezenfelül híreket és cikkeket is olvashat az oldalon, megtekintheti a legnagyobb magyar és külföldi papagájjal foglalkozó portálokat és szemezget a papagájtenyésztők oldalai közül is.

Veréb

Veréb

Az e nemzetséghez tartozó több mint 50 faj és alfaj igazi hazája Európa, Ázsia és Afrika szárazföldje; Amerikában és Ausztráliában jövevénymadár, melyet mesterségesen telepítettek oda. Erős testalkatú, zömöktörzsű pintyfélék; csőrük erős, középhosszú, némileg bunkós; lábuk erőteljes, rövid, gyenge karmokkal; szárnyuk tompa s az első három szabadonálló evezőjük rendesen majdnem egyforma hosszú s egyúttal ezek a leghosszabbak is; farkuk rövid vagy legfeljebb középhosszú s a végén éppen csak hogy ki van vágva; tollazatuk dús, színezetük a két ivaron néha egyforma, de legtöbbször igen eltérő. Nemzetségének legelterjedtebb, legismertebb faja; ez a magyarázata annak is, hogy a legtöbb népnél sok mindenféle néven szerepel. A fej eleje, valamint a fejtető középső része barnásszürke, a tollak hegyén elmosódott vörhenyesbarna szegély; a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv gesztenyebarna; ugyanilyen színű a tarkója is; dolmánya és válla világosabb, széles, fekete hosszanti foltozással s az egyes tollak fahéjvörös, külső szegélyezéssel. Barnásszürke farcsík- és farkfedőtollainak hegye vörhenyes; szeme mögött fehér apró pont, s ilyen színű a pofája, fületája és nyakaoldala is. Szemsávja, keskeny szemgyűrűje a szájzug közötti szegély, s az állát, torkát begyetáját borító nagy pajzsalakú folt fekete...

Tuti menü